10 rosszhírű élelmiszer, mely valójában egészséges

Fehér rizs

Nem véletlen, hogy a világ egyik legegészségesebb országában, Japánban is a legfőbb táplálékok közé tartozik a fehér rizs – kutatások azt is bebizonyították, hogy a rizst nagy mennyiségben fogyasztó emberek ritkábban küszködnek túlsúllyal. A barnához hasonlóan a fehér rizs is számos ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz, és noha elterjedt a vélekedés, hogy feldolgozása során éppen a legértékesebb részt, a barna külső réteget távolítják el róla, az már kevésbé ismert tény, hogy ez a réteg fitinsavat tartalmaz, egy olyan vegyületet, mely amúgy is eleve megakadályozza, hogy a barna rizs héjában található cink és vas felszívódhasson szervezetünkben. A barna rizs emellett nagyobb mennyiségben tartalmaz arzént is, mint a fehér változat.

Tojás (még a sárgája is)

Sokan lehetnek, akik egyszerűen azért kerülik a tojást, mert azt hallották róla, hogy magas lesz tőle a koleszterinszintjük – pedig aztán pont hogy nem a benne található koleszterin, hanem főként a telített zsírok okolhatók az érrendszeri betegségek kialakulásáért. A tojás rossz hírneve talán azért is alakulhatott ki, mert számos országban szinte kizárólag zsíros ételekkel, kolbászokkal, szalonnával együtt fogyasztják. Egy 2013-ban végzett kutatás kimutatta, hogy azok, akik reggelire tojást fogyasztanak, nap közben jobban tudják kontrollálni étvágyukat, ráadásuk este kevésbé hajlamosak a nassolásra is. A tojássárgáját is értékelnünk kell: amellett, hogy D-vitamint, foszfort, riboflavint, kolint és szelént tartalmaz, megtalálható benne mind a kilenc esszenciális aminosav is.

Kávé

Amellett, hogy segít beindítani a reggelünket, a kávé finom is, ráadásul az egyik legfontosabb flavonoidforrás. A flavonoidok közismerten segítenek egészségesen tartani az érrendszert, emellett védik a sejteket is a károsodásoktól. Kutatások szerint a kávé mértékletes, napi három-négyszeri fogyasztása csökkenti a 2-es típusú diabétesz, az Alzheimer és a Parkinson-kór kialakulását is.

Alkohol

Furcsa lehet az alkoholt az egészséges élelmiszerek listáján látni, azonban mértékletes fogyasztásának bizony vannak előnyei is. Napi 1-2 pohárka ital bizonyítottan javítja a keringést, emellett drasztikusan csökkenti a szívroham, a 2-es típusú cukorbetegség valamint bizonyos ráktípusok kialakulásának kockázatát is. A vörösbor és a sör antioxidánsokban gazdag italnak számít, mértékletes fogyasztásuk pedig egy 2011-es kutatás szerint 23%-kal csökkenti az időskori mentális betegségek, például az Alzheimer kialakulásának esélyét.

Aszalt gyümölcsök

Sokan azért kerülik a szárított gyümölcsöket, mert azok sokkal magasabb kalóriatartalmúak, mint a frissek. Noha ebben van igazság, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az aszalt gyümölcs egészségtelen lenne. Gyakorlatilag ugyanazokat a tápanyagokat tartalmazza, mint a friss gyümölcs, szóval remek forrása lehet az A-vitaminnak, a C-vitaminnak, a kálium- és folsavnak. Persze érdemes ezek közül is azokat választani, melyek nem tartalmaznak hozzáadott cukrot.

Burgonya

Sokszor éri az a vád a burgonyát, hogy attól bizony csak hízni lehet, azonban ez nem a krumpli hibája, hanem az elkészítési módé. Egy közepes méretű burgonya mindössze 170 kalória, héjában sütve vagy főzve semmi probléma sincs vele, sültkrumpli vagy chips formájában viszont már a legegészségtelenebb ételek egyike. A burgonya gazdag káliumban, kiváló rostforrás, a héja pedig nagy mennyiségben tartalmaz antioxidánsokat.

Popcorn

Amikor egy jó filmhez kukoricát pattogtatunk, talán nem is vagyunk vele tisztában, hogy az egyik legegészségesebb gabonafajtából készülünk enni. A scrantoni egyetemen végzett kutatások során például kiderült, hogy a pattogatni való kukorica a tápanyagokban egyik leggazdagabb növény: a külső, sötét, rendszeresen fogunk közé ragadó héj koncentráltan tartalmaz ásványi anyagokat és antioxidánsokat is. Három csészényi pattogatni való kukorica mindössze 100 kalória, ha pedig a forró levegővel pattogtatott, ízfokozók nélküli változatot választjuk, az egyik legegészségesebb gabonaféle kerül a tányérunkba.

Tésztafélék

Aki azért nem szereti a tésztaféléket, mert magas a glikémiás indexük, azok számára van egy jó hírünk: a durumlisztből készült termékek glikémiás indexe 45-50 körül van, ami kifejezetten alacsony. Ez azt jelenti, hogy a tészta nem növeli meg hirtelen a vércukorszintünket, és tovább érezzük magunkat jóllakottnak. Fontos azt is figyelembe venni, hogy nem mindegy, mennyit eszünk belőle, és mivel: a dietetikusok által ajánlott egyszeri mennyiség alig fél tányérnyi, annyi, amennyi miatt alighanem alaposan felháborodnánk egy étteremben. A leginkább kiegyensúlyozott vacsora érdekében együk a tésztát zöldségekkel, tengeri herkentyűkkel vagy csirkével, ha pedig választani lehet a tejszínalapú és a paradicsomos szószok között, inkább utóbbit válasszuk!

Fagyasztott zöldségek

Számos tanulmány igazolta már, hogy a fagyasztott zöldségekben ugyanannyi tápanyag van, mint a frissekben – ráadásul előbbieket garantáltan a legfrissebb állapotban teszik a zacskókba. Szintén igaz, hogy mivel a friss gyümölcs napról napra veszít a benne lévő tápanyagokból, bizonyos esetekben a fagyasztott zöldség még többet is tartalmazhat belőlük. A fagyasztott termékek nem tartalmaznak tartósítószereket, és mindenben megegyeznek friss társaikkal.

Csokoládé

Jó hír a csokirajongóknak: a csokoládé, különösen az étcsoki, számos fronton bizonyította, hogy képes hozzájárulni egészségünkhöz. Az étcsoki csökkenti a rossz koleszterin szintjét, megakadályozza a vérrögök kialakulását és bizonyítottan jótékony hatással bír az idősek kognitív képességeire nézve. Egy 2008-as, az American Journal of Clinical Nutrition folyóiratban megjelent tanulmány szerint azoknál a túlsúlyos embereknél, akik rendszeresen fogyasztottak étcsokoládét, javult az erek állapota, és csökkent a vérnyomás is. Fontos, hogy legalább 60%-os kakaótartalmú csokit válasszunk, ez ugyanis több antioxidánst és kevesebb cukrot jelent. Végezetül: mivel a tejes változatokhoz hasonlóan az étcsokoládé is magas kalóriatartalmú, szorítkozzunk belőle napi 50-60 grammra!